2014. január 1., szerda

Lewis Carroll - Alice Csodaországban

(Katt a képre)
"Ennek a furcsa ötletektől hemzsegő, kalandos, vidám mesekönyvnek a szerzője, Lewis Carroll a múlt században élt, matematikaprofesszor volt az oxfordi egyetemen. Világhírűvé vált könyve első ízben 1865-ben jelent meg. Azóta – immár a világ gyermekirodalmának klasszikusaként – szinte valamennyi nemzet nyelvén napvilágot látott. Az angolszász humor e sajátos alkotása Alice oldalán elvezeti az olvasót Csodaországba – amely valójában álomvilág, a Viktória királynő korabeli Anglia torzképe. Aki ismeri az angol történelmet, az a Szív Királynőben könnyen felismerheti a hirtelen haragú Viktóriát, s férjében, a pipogya Szív Királyban a jelentéktelen Albert herceget. De megtalálhatjuk e könyvben az angol igazságszolgáltatás, iskolarendszer vagy éppen sportszenvedély végletekig vitt, humoros torzképét is."


Hogy találtam rá?


Nincs olyan ember, aki ne ismerné a mesét vagy csak a történetet. Kíváncsi voltam rá és hát a Könyvmolypárbajra választott tíz könyvem között is szerepel. Ez az első könyv, amit elolvastam a párbajra.


Kiknek ajánlom?


Azoknak, akik imádják a mesét vagy meséket és fontos, hogy élénk fantáziájuk legyen. Inkább fiatal felnőtteknek és felnőtteknek ajánlanám, egy gyermek nem biztos, hogy értékelni tudná az eredeti változatot.


Bevezetés:

Angol borító
Az író Lewis Carroll angol matematikus, pap, fényképész, költő és író volt. Itt is látszik, hogy elég sokoldalú az író, egy olyan valaki, aki ilyen sok mindenhez értett nem csoda, hogy egy különös, furcsa teremtményekkel ruházta fel ezt a képzeletbeli világot, hiszen egy ilyen elme képes csak ilyesmire.

Elég sokan besorolják a mese közé, de szerintem egy felnőtt embernek is ugyanolyan élményt tud nyújtani, mint egy idősebb gyermeknek. Sőt, szerintem kisgyerekeknek csak a mesét szabad eléjük tennünk, hiszen ez a könyv kicsit nehézkes lehet a számukra, nem egy könnyebb olvasnám. Meg kell érteniük a gyors cselekményváltozást, az állatok viselkedését, Alice döntéseit és persze a megfogalmazást. Nehéz is egy ilyen könyvről értékelést írni, hiszen a maga módján nagyon csodálatos alkotás, de ugyanakkor fura, bizarr és esetleg unalmas és értelmetlen lehet. Az olvasásánál el kell vonatkoztatnunk attól, amiket eddig olvastunk és természetesen a fantáziánkat is nagyon szabadjára kell engednünk, és ha ez sikerül, akkor egy megannyi csodával, lénnyel ellátott világba fogunk érkezni, ahol minden lehetséges és ahol minden meg is történik, ahol minden él.


Értékelés:

  
Alice csodaországban, kép a meséből
A borító nem nyerte el kimondottan a tetszésemet, szép a rajzolása, azzal nincs bajom. De nekem a lány rajta semmiképpen sem kelti az érzést, hogy az Alice lenne, a kártyák is valahogy furcsán néznek ki rajta. Jobban tetszett volna valami, ami kicsit hasonlít a mesebeli Alice-re.

A történet elején megismerkedünk Alice-szel, aki egy fiatal lány. Alice és a nagynénje egy mezőn üldögélnek és Alice már rettentően unja, hogy a nénje csak olvas és nem érti, hogy tudja lekötni egy olyan könyv, amiben nincsenek versek vagy képek. Ahogy nézelődik, Alice hirtelen észrevesz egy ruhába öltözött, fehér nyulat, piros szemekkel. A nyuszi az órájára pillant, majd felkiált, hogy el fog késni valahonnan. Alice a szemével követi a nyulat, míg az egy lyukba bele nem ugrik, ekkor a lány gondolkodás nélkül utánamegy. Hosszú pillanatokig csak zuhan a mélybe és azt sem tudja, hogy mikor lesz vége, szinte egy örökkévalóságnak tűnik a számára, mire földet és és egy csarnokba bukkan fel. A fehér nyuszi is ott van, ám az egyik sarkon a nyúl eltűnik és mire Alice utolérné, már senkit nem talál ott, csupán néhány bezárt ajtót és egy kis kerek asztalkán lévő üvegcsét, amire az van írva, hogy "Igyál meg". Alice így is tesz, mire összezsugorodik. Rettentően megijed attól, hogy ilyen apró lett, zokogni kezd, majd hamarosan észreveszi, hogy a földön van egy sütemény, egy cetlivel amin az "Egyél meg" volt olvasható, Alice kicsit aggódva bár, de megeszi a sütemény minden darabkáját. És így kezdődik el a története Csodaországban.

A bolond kalapos a filmben
Csodaország tényleg Csodaország megfordul benne mindenféle furcsaság beszélő egér, kéményseprő gyík, pipázó hernyó, egy vigyorgó macska, akinek a teste néha eltűnik és sok más érdekes állat. Alice kicsit érdekes karakter, jól elbeszélget önmagával és szereti megvitatni magában a dolgokat, szintén önmagával. Néha olyan, mintha saját magával veszekedne vagy éppen beszélgetne, mintha két karakter lenne a történetben, de persze jól érezhető, hogy éppen magával beszélget, de ha beleéljük magunkat Alice szerepébe, akkor kicsit furcsa lehet így olvasni.


"Alice rendszerint jó tanácsokat adott önmagának, de, sajnos, ritkán követte őket. Néha meg annyira összeszidta önmagát; hogy sírva is fakadt miatta. Egyszer - emlékezett - pofon is ütötte önmagát, mert csalt, amikor önmagával krokettet játszott." 

Szokatlan, igaz? Azért nem hiszem, hogy sok ember van, aki így el tud beszélgetni saját magával. Na, de a lényeg, hogy Alice nem csak furcsa lány, de furcsa dolgok is történnek vele egy furcsa világban. A történet kissé kuszának és értelmetlennek tűnhet, de a végén majd magyarázatot kapunk mindenre és megértjük, hogy ez a sok dolog miért tűnik ennyire megmagyarázhatatlannak.

Alice és a nyúl, a filmben
Szerintem nem egy gyerekeknek írt történet, igaz, hogy mese, de itt is, mint az Andersen meséknél figyelnünk kell arra, hogy nem feltétlen gyerekeknek szánták a mesét. Egy kisebb gyerek semmit nem értene belőle, ezt garantálni tudom, egy idősebb talán már megértené, de nem biztos, hogy le lehet vele kötni a figyelmét.

Nem egy hosszú olvasmány, így hát néhány óra alatt lehet vele végezni, legalább olyan gyorsan ellehet olvasni, mint ahogy az események jönnek-mennek a történetben. Én nem tartottam a könyvet rossznak, de nem lett a kedvencem. Ezek az össze-vissza dolgok, még amiatt is, hogy a végén magyarázatot kapunk rá szerintem kicsit megkavarták az egészet. Ahhoz tudnám hasonlítani, mint amikor a boszorkányok főznek az üstben és mindenféle dolgot beledobálnak, hogy majd lesz belőle valami. Ez a könyv pont ilyen. Van benne sok dolog, de igazából ha az író nem írta volna ennyire kuszára, akkor talán nekem jobban tetszett volna. Így sem tartottam rossznak, mert ennek ellenére élvezhetővé varázsolta (főzte), de én egy-két dolgot máshogy szerettem volna olvasni. Így, sajnos be kell vallanom, hogy engem a mese sokkal jobban megfogott, valahogy több, -és ezért bocsánatot kérek minden kedves Lewis fantól-, értelme volt.
A vigyorgó macska a mesében

Az elején a zuhanásos rész teszi igazán össze a képet a végével, hiszen elég sok álom kezdődik úgy, hogy zuhanunk a mélységbe és nem tudjuk, hogy hová fogunk megérkezni. Vagy éppen így van vége az álomnak és már nem látjuk meg magunkat, ahogyan ott fekszünk holtan a földön, hanem ahogy leérkeznénk egyből fel is ébredünk. Kinek nem volt még ilyen álma? Szerintem életében legalább egyszer álmodik ilyet az ember, hiszen ez annak a jele, hogy nem találunk valahol kiutat, valami kérdésre nem leljük a megfelelő választ és kétségbeesett próbálunk szabadulni a dologtól. Ismerős, igaz?


A királynő a filmben
Mindenesetre fenntartom azt, hogy nem gyerekeknek szánt mű, én így hiszem. Inkább fiatal felnőtteknek és felnőtteknek ajánlom, akik néhány órára elszeretnének vonatkoztatni a valóságtól és szeretnének egy olyan történetet olvasni, ami teljesen elmebeteg. Igazából osztozom a véleményben, hogy ilyet bárki tudna írni, aki tudatmódosító szerek hatása alatt áll (állítólag az író így írta meg), hiszen a történet teljesen, elejétől-végéig olyan, mintha drogosan olvasnánk.

Rám nem igazán tett nagy hatást ez a könyv, az alaptörténetet szeretem, a mesét kiskoromban imádtam. Az új filmet szerettem, érdekes volt és szépen megvoltak csinálva a karakterek. Mindenesetre örültem, hogy a könyvben nem voltak benne az ikrek, azokat a mesében és a fimben is nagyon utáltam. Itt meg kell említenem, hogy néhány dolog nem szerepel az első könyvben (a második könyv címe: Alice tükörországban), ami a mesében és a filmben viszont benne van, azok a második kötetben lesznek.




Ha tetszett a poszt, akkor iratkozz fel. A blog alján, a "Feliratkozás a webhelyre" gombra kattintva!

Pontozás

Történet: 3/5

Karakterek: 3/5

Borító: 2/5

Kedvenc karakter: Bill, a gyík

Amit szerettem benne: Az alaptörténet

Amit nem szerettem benne: A kuszaság

Adatok

Kiadó: General Press

 Megjelenés: 2007

Oldalszám: 104

Eredeti cím: Lewis Carroll - Alice's Adventures in Wonderland

Folytatás: Alice tükörországban
Vélemények:

TOVÁBBI INFORMÁCIÓK A BLOGRÓL

TOVÁBBI INFORMÁCIÓK A BLOGRÓL

Kiemelt bejegyzés

Suzanne Collins - Az éhezők viadala (Sorozat: Az Éhezők Viadala I.)

"Észak-Amerika romjain ma Panem országa, a ragyogó Kapitólium és a tizenkét távoli körzet fekszik. A Kapitólium kegyetlenül bánik Pa...

Pontyozás

  • 1. - Érdemtelen az olvasásra
  • 2. - Majdnem eldobtam
  • 3. - Átlagos
  • 4. - Jó, nem unatkoztam
  • 5. - Imádtam
  • 6. - Őrülten jó, ezerszer olvasnám!

Sorozatok, amiket olvasni szeretnék

Bíborhajú Bumped Ethical vampires Kate Grable Merry Gentry Nadia Stafford Night world Riders of the Apocalypse Swoon Dark Angels Időtlen szerelem Tantalize Ghostgirl Possession Night creatures The nine lives of Chloe king

Kéziratok

Szívesen fogadok kéziratokat, így arra gondoltam, hogy azokat is jelezni fogom, hogy hol járok velük. Nyugodtan küldhet nekem bárki bármilyen hosszúságú irományt, szívesen olvasom őket.

Jelenleg 5 kézirat van nálam.

Szívesen fogadok most kéziratokat!

Aktuális olvasmányaim

Népszerű bejegyzések