2017. június 5., hétfő

Holden Rose - A ​fáraó jogara - [Howard Matheu különös esetei 3.]

"Howard Matheu vagyok, nyolc és fél éves, de most kapóra jönne, ha tizenkettő lennék.
Annak is örülnék, ha a múzeumban maradnának a tárgyak, mire odaérünk megnézni őket. Emellett
De azt hiszem, ezekkel a gondokkal inkább megküzdök egyedül, vagy a titkos társaságommal, csak ez a Kheopsz fáraó hagyjon már minket békén! Mert így se nyomozni, se tanulni, se aludni nem tudunk!
Most pedig leírtam ide azt, amit tudnod kell, neked és mindazoknak, akik kíváncsiak rá, mi is történt valójában.
Mielőtt belekezdesz, fontos, hogy tudd: ez nem mese!
Ez egy detektívtörténet gyerekeknek."
nagyon kellene egy eredeti ötlet a halloweenes jelmezemhez, és igazán elárulhatná valaki, hogy Nitának mi baja van velem…

Hogy találtam rá?

 Könyvfesztiválon sikerült beszereznem.

Saját példány?

Igen.

Kiknek ajánlom?

Természetesen mindenkinek, aki olvasta a többi részt; gyerekeknek és gyermekded lelkű felnőtteknek egyaránt kellemes kikapcsolódást tud nyújtani.

Bevezetés:

Alapból nagyon szeretem a nyomozós sztorikat, és ha ez még Egyiptommal is társul, akkor bizony nálam nagy esély van arra, hogy szeretni fogom a regényt. Nem is csalódtam, az író olyan világba varázsolt el, ahol már régen jártam, és egy percig sem tudtam unatkozni a könyv olvasása közben.

Értékelés:

Az idejét sem tudom már, hogy mikor olvastam utoljára gyerekeknek szánt könyvet. Kicsit féltem az elején, hogy már kinőttem ebből, és talán emiatt nem fog tetszeni, mégis tudott az író olyat alkotni, amitől pár oldal olvasása után el is felejtettem, hogy ez egy gyerekeknek szánt regény.

Egyáltalán nem éreztem azt, hogy ehhez idős vagyok. A stílus, a megfogalmazás és a humor olyan könnyedséggel mozgatott végig az eseményeken, hogy mire észbe kaptam, már rég a szerelmese voltam a kötetnek.

Egyszerűen fantasztikus érzés volt újra gyereknek lenni, és eszerint érezni. Annak ellenére, hogy én magam nem éreztem idősnek magam a könyvhöz, bátran ki merem jelenteni, hogy ezt a könyvet a kicsik imádni fogják. A szereplők nagyon cukik voltak végig, szerethetőek és kedvesek, néhol ugyan nem úgy viselkedtek, mint egy tipikus nyolc éves, de ez nem volt zavaró.

" - Biztos ez, vagy csak beparáztááál? - A telefon pedig megismételte mókushangon. - "Biztos ez, vagy csak beparáztááál?""

Az, hogy kicsit érettebben gondolkoztak, sokat segített a könyv lényegének megértésben, és nem csak a gyönyörű illusztrációk tették még különlegesebbé a tartalmat, hanem az a rengeteg hátsó érték is nyomott hagyott bennem: a pozitív gondolkodás, a barátság és a megértés is megjelent a könyvben, amitől nem csak a kicsik érzik vonzónak a történetet, hanem a felnőttek is.

 A legviccesebb az volt a regényben, hogy végig azt gondoltam, tudok mindent. "áááh, biztosan ez lesz!" Gondoltam magamban, aztán kiderült, hogy semmi sem az, aminek látszik...

Egyszóval: szerettem. Ajánlom mindenkinek, aki kicsit is szeretné ismét gyereknek érezni magát, illetve a gyermekeknek tökéletes ajándék lehet.

Történet: Izgalmas, aranyos, szeretnivaló.
 
Karakterek: Átlagosak, amennyire csak lehet, mindegyik karaktert lehet szeretni valamiért, és nehéz választani közülük. Nagyon kedvelhetőek.

Borító: Szép munka, csakúgy, mint az illusztrációk. Látszik, hogy sokat foglalkoztak velük, és van benne munka. Gratulálok hozzájuk.

Összesítés: Kellemes csalódásként ért, hogy még ennyi idősen is tudok szeretni egy gyerekkönyvet.



Ha tetszett a poszt, akkor iratkozz fel. A blog alján, a "Feliratkozás a webhelyre" gombra kattintva!

Pontozás  

Történet: 5/5 

Karakterek: 4/5

Borító: 5/5

Kedvenc karakter: Szerettem mindenkit

Amit szerettem benne: Alaptörténet

Amit nem szerettem benne: -

Adatok

Kiadó: Főnix

Megjelenés: 2016

Oldalszám: 164

2017. április 3., hétfő

Leda D' Rasi - Utolsó kívánság [Boszorkánydinasztia I.]

"„Perzselően forró mese…”
…felnőtteknek, modern formában.

Ha megkérnének rá, hogy a lehető legtömörebben foglaljam össze a Boszorkánydinasztia sorozat lényegét, ezzel az egy mondattal tenném meg. Mert ebben minden benne van. Olyan olvasóknak ajánlom, akik szeretik a többféle műfaj keveredését, és izgalmasnak találják, ha megannyi hatás éri őket olvasás közben. Akik vágyják a romantikát, akarják a kalandot, és hajlanak a lehetetlen felé is. Akik nem sütik le a szemüket, ha borzongató szex fűti át a lapokat. Mélyen tudják (és akarják is) gyűlölni a történet gonoszát, teljes szívükkel átérzik a szereplők érzéseit, bírják a bicskanyitogató szóhasználatot, és értékelik a csípős humort. Igen, a Boszorkánydinasztia története valóban egy mese. De aki Andersen, vagy a Grimm testvérek féle történetre számít, azt komoly meglepetések fogják érni. A Dinasztia a mesék új generációját képviseli."

Hogy találtam rá? 

Mogul kiadós könyv és ismerem a szerzőt is.

Saját példány? Dedikált?

Igen és igen.

Kiknek ajánlom?

Mindenkinek, aki odavan a témáért. Azok figyelmébe ajánlom, akik szeretnének kikapcsolódni jó néhány órára egy kedves, romantikus, fordulatos regénnyel.


Értékelés:

Ez a fajta fantasy annyira nem áll közel hozzám, sokkal jobban szeretem azokat a történeteket, amik kevésbé mennek rá a romantikus részekre. Számomra inkább fontosabb a fordulat, a cselekmény, a botrány. Ennek ellenére mindvégig izgalommal olvastam a regényt, már az elején könnyedén megszokjuk az írónő stílusát. Szerethető; szépen fogalmaz; részletesen és élvezhetően.

A történet több részre van osztva, így könnyedén megtaláljuk azokat a részeket, amiket szeretünk. Nálam ez plusz pont egy regénynél, mert ha éppen keresek egy jelenetet, akkor ne kelljen a sorokat bújnom, hanem nagyjából be tudjam tájolni, hogy merre lehetett, esetleg a folytatást is megkönnyíti, ha éppen elfelejtettük könyvjelzőzni.

Nagyon szerettem a könyv lapjait, nem tudom, hogy milyen fajta papírból készült, de igazán kellemes a tapintása, és a tinta sem kenődik rajta. A szemem egyáltalán nem fáradt el olvasás közben, még akkor sem, amikor kissé halvány fényben olvastam.
Luna (Saját készítésű rajz)

Az írónő többféle lényt is beletett a regénybe, nem csak az unalmas vámpír-vérfarkas-boszorkány téma jelenik meg, hanem démonok, lidércek is életre kelnek a kezei alatt. Az alaptörténet az újjászületéssel nagyon jól indul, tetszett, hogy egy ilyen téma köré építi fel az író a vérfakas-boszorkány szálat. A humor is nagyszerű volt, Luna karaktere vitte az egészet, és akármikor fellépett a színre mosolyt csalt az arcunkra. Egyszerűen annyira jól kidolgozott jellem volt, ami az egész regényt vitte a hátán, és alig vártuk, hogy újra felbukkanjon a sorok között. A sajátos bolondos, perverz stílusával szerintem sokak kedvencévé vált.

"– Otthon? – Una azt hitte, rosszul hall. Ez még Lunától is meredek volt. – Pucéran jöttél idáig?
– Hát a metrón kicsit furán néztek, de nem akartam ilyenkor taxiba ülni."


Kissé hiányosnak éreztem a világleírást, és a lényekről is sokkal többet olvastam volna, de mivel több részes lesz, valószínűleg a következőben többet megtudunk róluk.

Ami szintén zavaró volt nálam az, hogy Angel és Lazarus túl tökéletes volt, egymásnak lettek teremtve, mindkettő jól néz ki, gazdagok, egyszóval túlontúl tökéletesre sikeredtek. Arról nem is beszélve, hogy mindketten a halhatatlanok fajához tartoznak. Ebben az írónő kicsit félrecsúszott, lehetett volna még ezen alakítani. Túlságosan elmélyült a regény a romantikus ide-oda ugrálásban, és a történet is alább hagyott úgy a 250. oldal után, majd a végén ismét felpörgött.

Az Ítészekről is többet olvastam volna, sajnáltam, hogy pár oldalt kaptunk belőlük ízelítőnek. Azok a részek izgalmasabbá tették a sztorik, ahol megjelentek.

Ruehl és Fairy kapcsolata jobban megmozgatta a fantáziámat, és nagyon-nagyon kíváncsi vagyok, hogy velük vajon mi fog történni a későbbiekben. Valahogy ebben a két mellékszereplőben sokkal nagyobb lehetőséget látok, mint a főszereplőkben. Illetve akit még megemlítenék, mert habár csak pár pillanatra került elő, mégis nagyon vonzott, az Aghrimon volt. A Démonok királya már rögtön első pillanatra a kedvencemmé vált, és szinte sírtam, hogy olyan keveset szerepelt.

Lazarus és Angel szála egyértelmű volt, egymásnak vannak teremtve, így még a bonyodalmon sem tudtam annyira izgulni, hiszen tudtam, hogy mi lesz a vége. Azonban mosolyogva olvastam azokat a részeket, ahol Lazarus és Angel próbált kijönni egymással, vicces volt, hogy a férfi így próbálkozott, Angel pedig próbált ellenállni a jóképű vérfarkasnak.

"Lazarus arcán teljes értetlenséggel állt a szoba közepén.
- Mindenki úgy pihen, ahogy szokott - magyarázta. - Van, aki pizsamában, van, aki meztelenül."

Összességében egy aranyos, élvezhető történetet sikerült alkotnia az írónőnek. Kíváncsian várom a következő részt, és remélem, hogy sokkal jobban megismerhetem majd ezt a világot, mert rengeteg lehetőség rejlik benne.

Történet: Kedves, fordulatos történet. Néhol kaland, máskor pedig forró romantika, a humorral is ügyesen bánik az írónő, könnyen meg tud minket nevettetni. Mindvégig szépen fogalmaz, és körültekintően ügyel arra, hogy megtudjunk minden fontos részletet.
 
Karakterek: Mindenki élethű, könnyedén el tudjuk magunkat képzelni közöttük, azonosulni egyszerű velük. A főszereplők ugyanolyanok maradnak, nem csapong az írónő a stílusok között, így látszik, hogy sok időt szenteltek rájuk. A mellékszereplők pedig csak annyira jelennek meg, amennyire fontosak lesznek a történet szempontjából.

Borító: Tökéletesen passzol a történethez, színben és hatásban egyaránt. Nagyon szép munka. A betűtípus is odaillő, visszaadja a fantasy elemeket a maga játékos formáival.
 
Összesítés: Egy olyan világot sikerült kialakítani, amiben sok lehetőség van, kezdésnek jó volt az első rész, azonban remélem, hogy a következőben sokkal több izgalmat és akciót kaptunk.


Ha tetszett a poszt, akkor iratkozz fel. A blog alján, a "Feliratkozás a webhelyre" gombra kattintva!

Pontozás  

Történet: 4/5 

Karakterek: 4/5

Borító: 5/5

Kedvenc karakter: Aghrimon, Ruehl, Fairy

Amit szerettem benne: Az alapötlet, a könyv rugalmassága, olvashatósága, Luna beszólásai

Amit nem szerettem benne: Szerettem volna többet olvasni a világfelépítésről és a bennük élő lényekről, ezt kevésnek éreztem. Angel-Lazarus pedig túl tökéletes volt.

Adatok

Kiadó: Mogul

Megjelenés: 2016

Oldalszám: 478

2017. január 12., csütörtök

Neal Shusterman - Bontásra ítélve (Unwind disztológia I.)

"Mi lesz, ha a szüleid téged is szétbontatnak?

Szép új világ?

Egy olyan társadalomban, ahol a nem kívánatos kamaszok testrészeit újrahasznosítják, három szökevény száll szembe a rendszerrel, amely „szétbontaná” őket.

Connortól meg akarnak szabadulni a szülei, mert túl sok a baj vele. Risa árva, és azért jelölték ki bontásra, hogy spóroljanak a költségeken. Lev szétbontását szigorúan vallásos szülei már születése pillanatában eldöntötték. A véletlen sodorja őket egymás mellé, és a kétségbeesés tartja össze őket, ahogy árkon-bokron át menekülnek, miközben tudják, hogy az életük a tét. Ha sikerül megérniük a tizennyolcadik születésnapjukat, már nem bánthatják őket – de amikor egy egész világ vadászik rájuk, a tizennyolc nagyon-nagyon távolinak tűnik.

Te vajon túlélnéd?"

Hogy találtam rá?

Sokaknál már láttam a molyos polcon, és felfigyeltem rá. Nagyon érdekesen hangzott a fülszöveg és gondoltam, hogy elolvasom.

Saját példány?

Nem.

Kiknek ajánlom?

Azoknak, akik akarnak valami újat olvasni, nem igazán köthető ez semmihez sem. Van benne akció, kaland, elgondolkoztató jeleneteket, megrázó részek és egy kis romantika.

Bevezetés:

Mostanában ritkábban olvastam Könyvmolyképzős regényeket, mert mindegyik ugyanolyan, csak más az alapfelállás. Kezdtek már unalmasak lenni. Ám amikor megláttam ezt a fülszöveget, arra gondoltam, hogy: "Na! Végre valami újdonság, ami jó lehet!". Szerencsére nem kellett csalódtam, tényleg az várt, amire számítottam.

Értékelés:

Az alapötlet zseniális. A könyv végén van egy kis megjegyzés, miszerint az író, amikor elmesélte a barátjának az ötletét, az azonnal felkiáltott, hogy meg kell írnia. Ezúton is köszönöm ennek a barátnak a biztatását, mert valóban. Ez egy olyan ötlet volt, amit meg kellett írni. Olyan szinten egyedi a sztori ezzel a szétbontással, hogy tényleg nem tudom semmihez sem kötni, amihez hasonló lehetne.

A történet több szálon fut, és ahogy a karakteretek elválnak-találkoznak úgy érnek össze, majd úgy is válnak ismét szét (akár a fiatalok testrészei). Egyből belevágunk a dolgok közepébe, az író felvázolja nekünk, hogy mégis, hogyan működik ez a szétbontási folyamat. A szülő megunja a gyerekét, rájön, hogy mégsem lett olyan jó, mint hitte, ezért meg akar válni tőle. Szépen elmegy és aláírja a bontási kérelmet. Pár napon belül pedig megérkeznek a gyerekért és elviszik. Megbánni, megváltoztatni már nem lehet a szerződést. Ha egyszer megkötötték, akkor bizony nincs visszaút. Megyünk a darálóba.

Különösen tetszett, hogy mindenkinek más és más sztorija volt: elvált szülők; vallási csoportok; megunt gyerek; nem kívánt gyerek. Még a csecsemőkről is kialakított egy olyan megoldást, ami valószerű, és tényleg elhittem, hogy ilyen megtörténhet. Mindenre próbált figyelni az író, alaposan átgondolta, hogy hogyan történhetne meg egy ilyen. A bontási folyamatot is szépen levezette nekünk, szinte már borzasztó volt olvasni a sorokat, hogy a szerencsétlen fiatal végignézi, ahogy szépen lassan elviszik a testrészeit.

A történet mellett volt azonban néhány hiba, amire felfigyeltem. Sajnos a karaktereken lett volna még mit alakítani, nekem kicsit személytelenek voltak, nem igazán kedveltem meg senkit, nem nagyon tudtam kötődni hozzájuk. Pont azok haltak meg vagy történt velük valami, akikhez semmi sem kötött. Sokkal jobb hatást lehetett volna elérni, ha az író megkedvelteti velünk a szereplőket (ugyan ott volt a romantikus rész, de az nem elég ilyen esetben!). Ezen még dolgoznia kell. Ugyanakkor a társadalomkritikája megfogott és kompenzálta a dolgot.

Kissé hiányosnak is éreztem részeket, van amit letudott 10-20 sorral az író, pedig olvastam volna még róla. Máskor pedig olyan dolgokról írt hosszasan, ami egyáltalán nem érdekelt. Kedvem lett volna többet megtudni az államról, és arról, hogy az emberek hogyan látják ezt a dolgot. A gyerekek szemszögéből sokat láttunk, de egyedül a papról tudunk meg dolgokat, ami nekem nem volt elég. A szülőknél nem éreztem, hogy megbánták volna, amit tettek, inkább amolyan: "jó menjetek már innen és kész". Tudom, ha egyszer valaki rászánja magát erre, akkor biztos nem szereti annyira a gyermekét, de azért na...valami jobb reakciót vártam. 

Egészben nézve azért ez egy jól megírt szuper alapötlet volt, úgy tudom, hogy nem az első regénye az írónak, ezért kicsit nehéz elnézni neki a karaktereket, de sebaj. Megrázó volt, félelmetes belegondolni, hogy akár létezhetne is ilyen, és hogy a 18. születésnapodat talán meg sem élnéd, mert nem gondolnák, hogy méltó vagy arra, hogy élj.
Lesz ez még jobb is. Én személy szerint nem folytatnám a történetet, de ha minden igaz három részben készíti el az egészet. Igazából nekem már az is tetszene, ha itt befejezte volna, végül is kerek egész volt. Meglátjuk, hogy mit hoz ki belőle.

Történet: Zseniális az alapötlet, nagyon jól kitalálta az író. Egyedi és félelmetes elgondolás.

Karakterek: Néhol unalmas volt egy-két rész, és ugyan senkit nem szerettem meg különösebben, de nem voltak kidolgozatlanok, talán kicsit csak szerethetetlenek.

Borító: Tökéletesen passzol a könyvhöz, a vörös szín félelmet kelt és érezzük, hogy ez nem egy vidám történet lesz.

Összesítés: Az unalmasabb részek és a karakterek kedvelhetetlensége miatt szerintem mégiscsak jól sikerült ez, ezeket az apró hibákat, ha sikerül kijavítani, akkor nagyon jó lehet az a második rész.


Ha tetszett a poszt, akkor iratkozz fel. A blog alján, a "Feliratkozás a webhelyre" gombra kattintva!

Pontozás  

Történet: 4/5 

Karakterek: 3/5

Borító: 5/5

Kedvenc karakter: Nem igazán tudom, nagyon senki nem fogott meg

Amit szerettem benne: Az alapötlet

Amit nem szerettem benne: Kissé hiányos volt

Adatok

Kiadó: Könyvmolyképző

Megjelenés: 2015

Oldalszám: 382

2016. december 19., hétfő

Várható megjelenések [Január]

A lista folyamatosan bővülhet, ha lesz új információm. Kérdéseket, ajánlásokat szívesen fogadok.
Ha tetszik a blog, akkor ne felejts el feliratkozni (alul a blog alján, a "feliratkozás a webhelyre" résznél).

//Ifjúsági//

~ Veronica Roth - Árnyak és jelek

Várható megjelenés: 2017.01.17
Kiadó: Ciceró

"Egy rejtélyes áram által átjárt galaxisban mindenki különleges adománnyal születik.
 
CYRA a shotet nép fölött uralkodó kegyetlen zsarnok húga, akit áramadománya fájdalommal és hatalommal ruház fel. A bátyja a képességeit kihasználva az ellenségei kínzására kényszeríti a lányt, ám Cyra nem csupán fegyver a testvére kezében: szívós, fürge és eszesebb, mint ahogy azt a zsarnok sejtené.

AKOS egy földműves és egy orákulum nagylelkű fia Thuvhe fagyott bolygójáról, akinek hűsége a családja iránt nem ismer határokat, és akit különleges áramadománya védelmez. Miután Akost és fivérét ellenséges shotet katonák ejtik foglyul, kétségbeesetten küzd azért, hogy a testvérét kimenekítse – kerüljön bármibe.

Akos Cyra világába kerül, és az országaik és családjaik közti viszály leküzdhetetlennek tűnik. Vajon segítenek-e egymásnak túlélni, vagy elpusztítják egymást?

Az Árnyak és jelek Veronica Roth lenyűgöző története a barátság – és szerelem – erejéről egy váratlan adományokkal teli galaxisban."

//Thriller, krimi, kémregény témában//

~ Louise Jensen - Az Ajándék

Várható megjelenés: 2017.01.25
Kiadó: Művelt nép

"A tökéletes lány. A tökéletes barátnő. A tökéletes gyilkosság?

Jenna nagyon beteg. Minden reményét elvesztette egy új szívre, amellyel tovább élhet. Már kihunyna belőle az élet, amikor megkapja egy Callie nevű lány szívét. Vajon ki volt a donor, és hogyan halt meg? Jenna elhatározza, hogy utána jár a dolognak.

Minél közelebb kerül azokhoz, akik szerették Callie-t, annál több kérdés merül fel a lány korai halálával kapcsolatban. Valaki biztosan tudja, mi történt. Miért hallgatnak, miért nem beszél senki?

Jenna közel jár az igazság felderítéséhez, de cserébe elveszítheti mindenét a szeretteit, a józan eszét, sőt az életét."

~ B. A. Paris - Minden kis apróság


Várható megjelenés: 2017.01.30.
Kiadó: Művelt nép

"Örökösen megfeledkezünk apróságokról.

A kulcsainkról.

A barátunk születésnapjáról.

Az évfordulóinkról.

Lehet egy apró feledékenységnek gyilkosság a vége?"

//Erotikus, romantikus témában//

~ Mister O

Várható megjelenés: 2017.01.25.
Kiadó: Művelt nép

"Csak ​​hívj Mister O-nak. Mert a TE gyönyöröd a szuperképességem.

Ó te jó ég, ez jóóó a játék neve, amikor így érez egy nő, és ha a férfi nem végzi el a feladatát, a pokolba vele a hálószobából! Én a lábujjgörbítős, észbontó, lepedőmarkolós eksztázisról beszélek. Amit minden alkalommal nyújtok.

Úgy vélem, ez a gyönyör szuperhősévé tesz, és az a küldetésem, hogy mindig teljesítsek.

Ám nagy csalódást okozok, mikor egy bizonyos nő arra kér, tanítsam meg neki, hogyan nyerhet el egy férfit. Az egyetlen gond: a csaj a legjobb haverom húga, de túlontúl csábító, hogy ellenálljak, főleg, amikor kiderül, hogy az édes, szexi Harpennek mocskos gondolatai is vannak, és jól akarja használni azokat. Mégis mi baj lehetne abból, ha tartok a nőnek akit titokban kívánok néhány feltétel nélküli csábítás-órát.

Senki nem fogja megtudni, még akkor sem, ha egy pár mocskos szexüzenetet küldünk egymásnak. Na jó, párszázat. Vagy ha beragad a ruháján a zipzár. Vagy ha olyan tutajos tekintetet vet rám a vonaton az egész családja jelenlétében.

Az a baj, hogy minél több éjszakát töltök vele az ágyban, annál több napot akarok ágyon kívül is vele tölteni. És életemben először nem csupán arra gondolok, hogyan ríkassak meg egy nőt örömében, hanem arra, hogy miként tarthatnám a karomban sokáig, a jövőben.

Úgy tűnik, Mr. Orgazmus kalandjai csak most kezdődnek."

~ J. Kenner – Ízzó vágy (Vágy III.)



Várható megjelenés: 2017.01.30
Kiadó: Athenaeum

"REJTÉLYES VISZONY

ÉRTHETETLEN BŰNÖK

MEGRÉSZEGÍTŐ FÁJDALOM

IZZÓ VÁGY

Mi lehet vonzó egy férfiban? A sejtelmesség? A titokzatosság? A kiszámíthatatlanság? Esetleg az, hogy gazdánk lesz, és örökké rabságban tart majd bennünket?

Kat nem az átlagos fiatal nők életét éli. Apja csaló, ő is benne van egy-két stikliben. Szexuális élete nem igazán kielégítő.

Cole magányos férfiként tengeti mindennapjait. Sármos, különleges, de sötét titkokat őriz, emiatt szinte soha nem lehet felszabadult. Kat már-már feladatának érzi, hogy átadja magát Cole-nak és a bűnös élvezetnek. A férfi biztos abban, hogy szerelme veszélyes utakra tévedt. Kat azonban érzi, hogy szenvedés nélkül nincs gyönyör. Fájdalom nélkül nincs boldogság. Kínzatás nélkül nincs szenvedély. Tudja, hogy az egyetlen út, ha Cole rabszolganőjévé válik, és mindent megtesz, amit a férfi akar."

~ E. K. Blair - Echo (Fekete Lótusz II.)

Várható megjelenés: 2017.01.25
Kiadó: Művelt Nép

"Amikor Catherine Ravenscroft, a boldog házasságban élő, elismert dokumentumfilm-rendező egy nap ismeretlen könyvet talál az éjjeliszekrényén, kíváncsian belelapoz. Fogalma sincs, hogyan került hozzá A vadidegen című regény, de a feszültségteljes cselekmény hamar magával ragadja. Aztán rájön, hogy ez nem egy kitalált történet.

A vadidegen félreérthetetlenül azt a napot idézi fel számára, amelyen sötét titok gazdája lett – ezt rajta kívül egyvalaki ismerte, ő azonban régóta halott. Catherine-t évtizedek után utoléri a múlt, és szép lassan darabokra hullik az élete. Egyetlen lehetősége marad: szembenézni azzal, mi is történt valójában azon a napon, még ha a megrázó igazság tönkre is teheti az életét.

A kritikusok szerint az angol Renée Knight bemutatkozó regénye a Holtodiglan és A lány a vonaton méltó utódja, a külföldi sikerlistákat már meghódította."

2016. december 16., péntek

John Cure - A fekete esernyős férfi

"1980-ban ​​Dobogókőn egy magára hagyott gyereket találnak az erdőben. A kisfiú állami gondozásba kerül, ahol – a nevelők legnagyobb döbbenetére – furcsa dolgokat produkál: alvás közben lebeg az ágya felett, előre megjósolja a közeljövő eseményeit, valamint csupán az érintésével képes halott állatokat visszahozni az élők sorába. Aztán egy hideg, téli napon három öltönyös férfi elviszi magával…

2015-ben több magyar nagyvárosban – ahogy a világ számos pontján – különös hangokat lehet hallani. Az apokaliptikus hangról (Apokalipszis Harsonái) készült videók elárasztják az Internetet. A hangokat követően az esetek helyszínén minden alkalommal felbukkan egy titokzatos férfi, aki a legnagyobb melegben is fekete, jól szabott öltönyt és kalapot visel, kezében pedig egy fekete esernyőt tart. Azok, akik találkoztak vele, az arcvonásaira egyáltalán nem emlékeztek, de az feltűnt nekik, hogy a kortalannak tetsző, kifogástalan modorú és öltözetű férfi lábán mindig poros volt a cipő.

Egy kelet-magyarországi kisvárosban öt különös alak figyeli és elemzi titokban a város lakóit: Kristálygyerekeket keresnek. Egyik célpontjuk Szofi, a fiatal hobbifotós újságírólány, aki legjobb barátjának segítségével kutat a különös hangok után. Nyomozásuk során nem csak elfojtott, egymás iránti érzelmeikkel kell szembenézniük, de hamarosan üldözött vadként az életükért kell küzdeniük, mert egy távoli galaxis katonái, és a magyar titkosszolgálat is rájuk vadászik.

Elképzelhető, hogy idegen civilizációk titkos bázisai találhatók a Földön már az idők kezdete óta? Kik azok az elnyűtt ruhájú alakok, akik minden helyzetet pár lépéssel előttünk már ismernek? Akik érintésükkel vagy tekintetükkel képesek fájdalmat okozni, teljesen lebéníthatnak, és az emlékeinket is törölhetik?
És mi van akkor, ha a dinoszauruszokat elpusztító aszteroida egy űrhajó volt, és a Földön mi magunk vagyunk az idegenek?

A népszerű szerző, John Cure új regénye, izgalmakkal és különös eseményekkel teli misztikus sci-fi thriller, ami torkon ragadja, és egy pillanatra sem ereszti az olvasót."


Hogy találtam rá?

John fanatikus vagyok.

Saját példány?

Igen.

Kiknek ajánlom?

Mindenkinek, aki olvasott már az írótól. Valamint azoknak, akik még nem; misztikus regények kedvelőinek.

Bevezetés:

Mivel már nem az első regény, amit olvasok az írótól, így tudtam, hogy mire számíthatok. Egy misztikus, természetfeletti erőket rejtegető olvasmányt vártam, tele izgalommal és borzongással.

Értékelés:

Először szeretnék mindenkit figyelmeztetni arra, hogy a kézbevétel után fogjon egy finom forró teát, válassza ki a legkényelmesebb olvasóhelyét, mert bizony, ha elkezdi olvasni, onnantól kezdve nem tud majd felállni, bárhogyan is próbálná.

Kedves John! Figyelmeztethettél volna, hogy egy mesterműt sikerült megalkotnod, hiszen teljesen eufórikus hangulatba kerültem!

Egyszerűen már az első pár oldal után annyira lebilincselő volt a regényt, hogy nem tudtam abbahagyni az olvasást. Csak jöttek és jöttek az oldalak, minden egyes oldalon más-más izgalmat, új kérdést tárva fel előttem, amire választ akartam kapni.

John most hazai helyekre varázsolt el minket, amitől még inkább magunkénak érezhetjük a regényt. Nekem ez meglehetősen tetszett, hiszen egy Magyar helyszínt sokkal jobban el tudunk képzelni, mivel esetleg már jártunk ott, vagy ismerünk hozzá hasonlót. Remek választásnak tartottam, hiszen miért ne történhetne itt is különös dolog? Miért ne lehetne Magyarország is egy misztikus történet színtere? De nem csupán a helyek voltak a megnyerőek, valahogy a nevek is szépen csengtek és mindenkihez illettek, nem éreztem furcsának őket.

"– Úgy sejtem, bárkik is legyenek – folytatta Marcell –, ezeknek a lényeknek a létezéséről nem ma szereztek tudomást először."

Lassan adagolva kapjuk az információkat, a történet több szálon fut, így hamar megismerhetjük a szereplőinket. Ám ez egyáltalán nem zavaró (sok regénynél pedig az), nem érezzük úgy, hogy ugrálnánk a karakterek között, mindegyik jelenet finoman van elválasztva egymástól és egyértelműen érezhető, hogy mikor kik vannak az adott szituációban. Én alapból szeretem, ha egy könyv több szálon van levezetve, és ahogy egyre jobban belegabalyodunk, annál több kérdésünk lesz és annál izgalmasabb a regény, így vált ez is letehetetlenné. A múlt és a jelen váltakozása pedig még hangulatosabbá tették.
Az író

Jónéhány szereplő felbukkan a regényben, így nem nehéz kedvünkre találni egy megfelelőt, akiért izgulhatunk és szerethetjük. Ennyi karakter mellett nehéz elveszni, ám az író ebben sem bukott el, tökéletesen kidolgozta őket, egytől egyik mindegyikük él, és szabályosan megelevenednek előttünk. Nehéz dolgom volt azzal, hogy éppen kit is válasszak, ami nálam nagy szó!

Szeretem John írásaiban, hogy mindig olyan témát választ, aminek van valóságalapja, ám körültekintően teszi ezt, látszik igyekezete, ami arra összpontosul, hogy mindenki számára érdekességeket mutasson meg a világról. Olyanokról ír, amitől többet tudhatunk meg a saját világunkról, megismerhetjük jobban, hogy miben élünk. Törekszik arra, hogy megtalálja a megfelelő egyensúlyt a realitás és a misztikum között. A legjobb pedig az benne, hogy az olvasó vonzódást kezd érezni a téma iránt. Mindezt pedig úgy teszi, hogy könnyedén sodródunk bele a dolgokba, a remek fogalmazókészség mellett látszik az affinitása is a témához, ami nagyon imponáló. Az pedig csak hab a tortán, hogy mindezt egy magyar írótól kapjuk. John egyértelműen páratlan alkotója ezeknek a témáknak, és nem utolsósorban utánozhatatlan.

Én nagyon közel állok a történetben szereplő dolgokhoz, így az indigógyermek és a kristálygyerek fogalma számomra már ismert volt, mégis annyira jó volt olvasni ezekről, hogy kicsit el is felejtkeztem az unalmas hétköznapokról. Különösképpen élveztem, hogy itt is megjelent valamilyen lény, de remélhetőleg az Éberlények nem fognak meglátogatni engem, habár a hangyák után már nem lepődnék meg.

Ez egy kicsit másabb történet, mint a Hontalan Lelkek vagy A gonosz új arca, mégis biztos vagyok benne, hogy aki olvasta az előző írásait Johnnak, ugyanúgy elvarázsolva fogja érezni magát ebben a regényben is, és állítom, hogy nem fog csalódni. John Cure egy olyan világba vezet el minket, amiről nem gondoltuk, hogy létezhet, és az a legfélelmetesebb benne, hogy itt játszódik.

Rengeteg izgalom, felejthetetlen sorok várnak az olvasóra. A világ, amit John megalkotott, maradandó élményt nyújt, és soha nem fogjuk ugyanolyannak látni tőle a valóságot.

Történet: Lebilincselő, izgalmakkal teli. Minden megvan benne, ami egy tökéletesen megírt regényhez szükségeltetik: kis romantika, humor, fordulat, meglepetés és rengeteg izgalom.

Karakterek: Minden karakter nagyon szépen kidolgozott, látszik, hogy sok időt szántak rájuk. Rendkívül élethűek. Szinte láttam magam előtt a mozgásukat, beszédüket, mimikájukat. John nagyon jó munkát végzett velük.

Borító: Tökéletesen illik a történethez, sejtelmes, misztikus. Látszik, hogy egy sötétebb hangulatú regénnyel van dolgunk, félelmet kelt -főleg azokkal a földönkívüliekkel a gerincén-, fantasztikusra sikeredett.

Összesítés: Ez egy remekül megírt olvasmány, nem lehet semmibe belekötni. John szépen javította ki az apróbb hibáit, már-már tökéletesnek nevezhető művet alkotott.

Csak imádni lehet! <3

Köszönöm az írónak (és persze a kiadónak) ezt a hatalmas élményt, sokáig fogok még álmodni és elmélkedni a regényről. Ezt a művet mindenkinek olvasnia kéne!
 


Ha tetszett a poszt, akkor iratkozz fel. A blog alján, a "Feliratkozás a webhelyre" gombra kattintva!

Pontozás  

Történet: 5/5 

Karakterek: 5/5

Borító: 5/5

Kedvenc karakter: Simon, Éberlények

Amit szerettem benne: MINDENT!

Amit nem szerettem benne: -

Adatok

Kiadó: Mogul

Megjelenés: 2016

Oldalszám: 464

TOVÁBBI INFORMÁCIÓK A BLOGRÓL

TOVÁBBI INFORMÁCIÓK A BLOGRÓL

Kiemelt bejegyzés

Suzanne Collins - Az éhezők viadala (Sorozat: Az Éhezők Viadala I.)

"Észak-Amerika romjain ma Panem országa, a ragyogó Kapitólium és a tizenkét távoli körzet fekszik. A Kapitólium kegyetlenül bánik Pa...

Pontyozás

  • 1. - Érdemtelen az olvasásra
  • 2. - Majdnem eldobtam
  • 3. - Átlagos
  • 4. - Jó, nem unatkoztam
  • 5. - Imádtam
  • 6. - Őrülten jó, ezerszer olvasnám!

Sorozatok, amiket olvasni szeretnék

Bíborhajú Bumped Ethical vampires Kate Grable Merry Gentry Nadia Stafford Night world Riders of the Apocalypse Swoon Dark Angels Időtlen szerelem Tantalize Ghostgirl Possession Night creatures The nine lives of Chloe king

Kéziratok

Szívesen fogadok kéziratokat, így arra gondoltam, hogy azokat is jelezni fogom, hogy hol járok velük. Nyugodtan küldhet nekem bárki bármilyen hosszúságú irományt, szívesen olvasom őket.

Jelenleg 5 kézirat van nálam.

Szívesen fogadok most kéziratokat!

Aktuális olvasmányaim

Népszerű bejegyzések